hisztiző gyerek

Miért hisztiznek a gyerekek valójában? A figyelemfelhívás mögötti rejtett szükségletek

“Ne törődj vele, csak fel akarja hívni magára a figyelmet” – sok szülő hallhatja ezt a tanácsot, ha gyermeke épp hisztizik. De vajon mi rejtőzik a figyelemfelhívó viselkedés mögött? Valóban csak az a cél, hogy mindenáron a középpontba kerüljenek? Vanessa Lapointe gyermekpszichológus szerint a gyerekek “rosszalkodása” sokkal inkább a kapcsolatteremtés eszköze. Ez az igény nemcsak természetes, hanem fontos és alapvető része a gyermek lelki fejlődésének.

Miért hisztiznek a gyerekek?

Figyelemkeresés vagy kötődési vágy?

A figyelemfelhívó viselkedés nem más, mint a gyermek ösztönös igénye a kapcsolódásra. Az ember társas lény, és már kisgyerekkorban érezhető az a vágy, hogy mások figyelme és törődése körülvegye. Míg a felnőttek megtanulták a kapcsolatteremtés és figyelemfelhívás társadalmilag elfogadott módjait, a kisgyerekek még csak most fedezik fel ezeket. Sok esetben bármilyen viselkedést képesek bevetni azért, hogy szülőjük figyelmét felkeltsék, hiszen a figyelem számukra az érzelmi biztonságot és a kötődést jelenti.

A figyelemhiány hosszú távú következményei

Ha a gyermek figyelemigénye folyamatosan kielégítetlen marad, frusztrációval küzdhet, és egyre intenzívebb eszközökhöz folyamodhat, hogy észrevegyék. Ennek hosszú távú hatása lehet, hogy később, kamaszként vagy felnőttként is bizonytalanul kötődik másokhoz, esetleg mások elismerésére vágyva kerülhet kellemetlen helyzetekbe.

Az egyensúly a szeretet és következetesség között

Természetesen a figyelemre irányuló vágy nem jelenti azt, hogy mindent megengedhetünk a gyereknek. A nevelés során az a cél, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a szeretetteljes, rugalmas hozzáállás és a következetes szabályok között. A figyelemigény kielégítése mellett szükség van világos határokra is, melyek segítenek a gyermeknek eligazodni és biztonságot nyújtanak számára.

A megértés ereje és a nyugodt szülői reakció

A legfontosabb, hogy megértsük: a gyermekünk viselkedése mögött érthető szükségletek húzódnak meg. Ha elfogadjuk és megértjük, hogy ezek a „rosszalkodások” a kapcsolódás eszközei, sokkal könnyebb lesz türelemmel, érzelmi stabilitással reagálni. Már néhány szempont is segíthet a gyermeket megnyugtatni: „Látom, most szomorú vagy,” vagy „Nehéz, ha a testvéredre is figyelnem kell.”

A legfontosabb, hogy szülőként ne veszítsük el a nyugalmunkat, mert egy ideges szülő nem képes lenyugtatni a hisztiző gyermeket. Ha nehezen viseljük a feszült helyzeteket, próbáljunk ki nyugtató technikákat, mint például a lassú légzést vagy a helyzet rövid átgondolását.

Hosszú távú cél: kiegyensúlyozott felnőttek nevelése

A gyermeknevelés során a célunk, hogy érzelmileg egészséges, magabiztos és empatikus felnőtteket neveljünk. Ha egyensúlyban tartjuk a figyelemigényt a szabályokkal, akkor olyan generációt indítunk el az úton, amely képes tiszteletteljes kapcsolatokat kialakítani és mások figyelmét pozitív eszközökkel elnyerni.


Tanulj a szakértőtől!

A Szülők Egyetemén egy rendkívül hasznos videót is találsz a témában:

Hiszti helyett együttműködés

Előadó: Novák Ferenc 

Gyakorlati példákat és működő technikák mutatunk: megismerheted

  • a hiszti természetét,
  • csökkentésének alapjait,
  • a szülő és gyerek számára is kellemetlen konfliktushelyzetek elkerülését és feloldását.

Az előadás témakörei:

  • Gyakorlati helyzetek
  • A hiszti kialakulásának rejtett fázisai
  • A hiszti lényege a gyerek nézőpontjából
  • Higgadt szülő nem rakéta
  • Elérhető együttműködés

Novák Ferenc (Gyerekneveles.hu)

Tanár, pedagógiai viselkedéskutató, szülők és pedagógusok gyereknevelési trénere, aki gyakorlatias tanácsaival készít fel gyermeknevelési nehézségek megoldására. Videóival, írásaival és konzultációival, iskolai és konferenciákon tartott előadásaival egyszerre az értékrend alapú és egyben humánus gyereknevelés elkötelezettje. Célja, hogy segítsen szülőknek abban, hogy a nevelés örömteli és felemelő legyen, mind a szülő, mind a gyermek számára.

Indexkép: Depositphotos.com

Similar Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük