Milyen mesét meséljünk a gyerekeknek? A szakértő válaszol
Hófehérkét megmérgezik, Piroska nagymamáját megeszi a farkas, Bambi elveszíti az édesanyját – a régi mesék tele vannak drámával és konfliktussal. Vajon ezek a történetek segítik vagy ártanak a gyerekeknek? És mi a helyzet a modern mesékkel, amelyek homoszexualitásról, faji különbségekről vagy örökbefogadásról szólnak? Szalai Katalin klinikai szakpszichológus segít eligazodni a mesevilág rejtelmeiben.
Mesélni már születés előtt?
A mesemondás szinte soha nem kezdődhet elég korán. Szalai Katalin szerint már a várandósság alatt is érdemes az édesanyának beszélnie a magzatához. Ez nemcsak az anya és a gyermek közötti kapcsolatot erősíti, de pozitív érzelmi állapotot is teremt, amelyet a baba érzékelhet.
„Már az is sokat jelent, ha az altatás során mesélünk a nap eseményeiről – például, hogy megsimogattuk a kutyát vagy sétáltunk egy nagyot. Ez a szokás megalapozhatja az életre szóló kötődést” – mondja a szakértő.
Miért jók a klasszikus mesék?
Sokan tartanak a klasszikus mesék konfliktusaitól, de Szalai szerint ezek éppen a gyerekek fejlődését segítik. A Grimm-mesék vagy a magyar népmesék tele vannak nehézségekkel, amelyeket a főhős mindig legyőz.
„A gyerekek szorongásai abból fakadnak, hogy kicsik és tehetetlenek. A mesék olyan mintát adnak, amelyben a jó győz, a gonosz pedig elnyeri méltó büntetését. Ez az üzenet erősíti bennük a bátorságot és az önállóságot” – magyarázza.
Modern kérdések a mesében: homoszexualitás, faji különbségek, örökbefogadás
Az olyan témák, mint a homoszexualitás vagy a faji különbségek, egyre gyakrabban jelennek meg a gyerekeknek szóló történetekben. Szalai szerint ezek nem ártanak, de nem is feltétlenül szükségesek. „A gyerek érdeklődése a kulcs. Ha kéri ezeket a meséket, meséljük el, de ne erőltessük” – mondja. Hasonlóan vélekedik az örökbefogadásról szóló történetekről is: ha releváns a család számára, ezek a mesék segíthetnek feldolgozni a gyerek érzéseit.
Miért sikeresek a Bogyó és Babóca vagy az Anna, Peti és Gergő?
A magyar mesék modern klasszikusai, mint a Bogyó és Babóca, egyszerűségükkel és nyugodt hangulatukkal aratnak sikert. Az Anna, Peti és Gergő történetei pedig a mindennapi események feldolgozását segítik. A gyerekek könnyen azonosulnak a szereplőkkel, és a mesék oldják a napi feszültségeket.
A jó mese titka: happy end
Legyen szó klasszikus vagy modern mesékről, a szakértő szerint a boldog végkifejlet kulcsfontosságú. „A gyerekeknek szükségük van arra a biztos pontra, hogy a nehézségeket mindig meg lehet oldani, és a jó győzedelmeskedik” – összegzi Szalai Katalin.
Végül arra is felhívja a figyelmet, hogy a mesélés fejleszti a gyerekek fantáziáját. Ezért érdemes a televíziózás helyett felolvasni vagy fejből mesélni, hiszen így a gyerek képzelőereje dolgozik, és mélyebb élményben lesz része.
Tanulj a szakértőtől!
A Szülők Egyetemén több videót is találsz a témában:
A mesék jelentősége a gyermeknevelésben (csomagajánlat)
A mese szerepe a bölcsődés korú gyermek életében
A mese szerepe az óvodás korú gyermek életében
A mese szerepe az iskolás korú gyerekek életében
Előadó: Kerekes Valéria
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszékének oktatója, mese- és játékkutató, közel 20 éve foglalkozik a mese kisgyermekkorban betöltött szerepével, a családi-, óvodai- és iskolai mesélés fontosságával.
Számos foglalkozást tart gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak is.
A mesepszichológia a gyakorlatban című könyv társszerzője Kádár Annamária mellett, továbbá a Mesét másként módszer kidolgozója.
Kiemelt kép: Depositphotos.com
