Klasszikus történetek és modern mesék szerepe a nevelésben
A mesék világában számos kihívással találkozunk: miért engedik el Piroskát egyedül az erdőbe? Hogy bírja ki Hófehérke a mérgezett alma harapását? És vajon hogyan dolgozzák fel a gyerekek, hogy Bambi elveszti az anyját? Ezek a klasszikus mesék generációk óta nevelnek és szórakoztatnak, de vajon még mindig aktuálisak? És mi a helyzet az olyan modern témákkal, mint a homoszexualitás, az örökbefogadás vagy a faji különbségek? Szalai Katalin klinikai szakpszichológus segítségével járjuk körbe, hogy milyen mesék segítik legjobban a gyerekek fejlődését.
A mesemondás kezdete: már a születés előtt
A mese és az anyai kapcsolat között szoros a kapcsolat. Szalai Katalin szerint már a várandósság alatt érdemes beszélni a magzathoz. Ez az anya és gyermeke közötti kötődést erősíti, miközben az édesanya pozitív érzelmi állapotba kerül, amelyet a baba is érzékel.
„A mesélés erősíti az anyai szerepet, és alapot ad a későbbi kapcsolatoknak. Miután megszületik a gyermek, a mesélés tovább mélyíti ezt a kötődést” – mondja a szakértő. Már egészen kicsi korban is sokat számít, ha a szülő esti altatás közben a nap eseményeit meséli el nyugodt, biztonságos hangulatban.
Klasszikus mesék: konfliktusok és megküzdés
Sok szülő aggódik amiatt, hogy a klasszikus mesék – mint a Grimm testvérek történetei vagy a magyar népmesék – túlzottan rémisztőek lehetnek. Az ilyen történetekben gyakran találkozunk nehézségekkel: boszorkányokkal, sárkányokkal, árvasággal. Szalai azonban úgy véli, ezek a mesék fontos leckéket tanítanak a megküzdésről.
„A gyerekek természetükből fakadóan szoronghatnak, hiszen kicsik, tehetetlenek, és ki vannak szolgáltatva a felnőtteknek. Az olyan mesék, ahol a főhős – aki gyakran kicsi és gyenge – győzedelmeskedik a nehézségek felett, erősítik a gyerekek önbizalmát és bátorságát” – magyarázza.
Benedek Elek történetei vagy a magyar népmesék különösen alkalmasak erre. A hősök segítőkben bízhatnak, és az igazságérzetük is fejlődik, hiszen a jó mindig győz, a rossz pedig megkapja méltó büntetését.
Miért fontos a happy end?
A klasszikus mesék végkicsengése, hogy a nehézségek után mindig jön a boldog vég, fontos tanulságot ad: minden helyzetből van kiút. Szalai szerint a gyerekek az ilyen történetekkel azonosulnak a leginkább, mivel saját kiszolgáltatottságukat látják viszont a gyenge hősökben, de közben reményt és erőt merítenek a boldog végkifejletből.
Modern témák a mesében: homoszexualitás, örökbefogadás, faji különbségek
Az elmúlt évtizedekben új témák jelentek meg a gyerekirodalomban. Egyre több olyan mese születik, amely homoszexualitásról, faji különbségekről vagy örökbefogadásról szól. Bár ezek a történetek megosztják a közvéleményt, Szalai úgy véli, hogy nem ártanak a gyerekeknek, de nem is feltétlenül szükségesek.
„Egy ilyen mese nem fogja megváltoztatni a gyerek identitását. Ha érdeklődik a téma iránt, akkor mesélhetünk róla, de nem szabad erőltetni. A gyerekek legjobb visszajelzése az, hogy ha egy mesét kérnek többször elmondani” – mondja a szakértő.
Az örökbefogadásról szóló mesék segíthetnek az érintett családokban, hogy a gyerekek jobban megértsék és elfogadják saját helyzetüket.
Miért szeretik a gyerekek a Bogyó és Babócát?
A modern magyar mesék, mint a Bogyó és Babóca, az egyszerűségük miatt népszerűek. Kevés bennük a konfliktus, ami segíti a gyerekeket az aznapi feszültségek elsimításában. Az Anna, Peti és Gergő könyvek pedig a hétköznapi családi eseményeket mutatják be, így a gyerekek könnyen azonosulhatnak a történetekkel.
Kamaszkori olvasmányok: a fejlődés tükrei
Kamaszkorban a meséket felváltják az indiános történetek, kalandregények vagy szerelmes történetek. Ezek az érzelmi és identitásfejlődéshez adnak támpontokat. A fiúkat a kalandok, a lányokat a párkapcsolati történetek vonzzák, mivel ezek segítségével dolgozzák fel a saját érzéseiket és álmaikat.
A jó mese ismérvei
Szalai Katalin szerint a jó mese legfontosabb ismérve, hogy hallgatása közben a gyerek fantáziája dolgozhat. A fejből mesélt vagy felolvasott történetek kreatívabbá teszik őket, mint a televíziós mesék, ahol a képek készen kapottak.
„Mindig olyan mesét válasszunk, amelyben a konfliktusok megoldódnak, és boldog a végkifejlet. A gyerekeknek szükségük van arra a biztonságra, hogy a nehézségek után mindig jön a megoldás” – tanácsolja a szakértő.
A mesélés tehát nemcsak szórakozás, hanem eszköz is arra, hogy a gyerekek magabiztos, bátor és empatikus felnőttekké váljanak.
Tanulj a szakértőtől!
A Szülők Egyetemén több videót is találsz a témában:
A mesék jelentősége a gyermeknevelésben (csomagajánlat)
A mese szerepe a bölcsődés korú gyermek életében
A mese szerepe az óvodás korú gyermek életében
A mese szerepe az iskolás korú gyerekek életében
Előadó: Kerekes Valéria
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszékének oktatója, mese- és játékkutató, közel 20 éve foglalkozik a mese kisgyermekkorban betöltött szerepével, a családi-, óvodai- és iskolai mesélés fontosságával.
Számos foglalkozást tart gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak is.
A mesepszichológia a gyakorlatban című könyv társszerzője Kádár Annamária mellett, továbbá a Mesét másként módszer kidolgozója.
Kiemelt kép: Depositphotos.com
